A Szeleta-barlang közel 100 méterrel a Szinva völgye felett nyílik éppen szemben a hámori temetővel, ahol Herman Ottó síremléke is található! A barlang oldalfalán több méter magasságban láthatunk egy fekete vonalat, amely azt jelzi, hogy a feltárás megkezdése előtt hol volt a kitöltés eredeti szintje. A bejárati csarnokból balra a rövidebb, egyenesen pedig a hosszabb barlangágba juthatunk. 

És egy kis történelem:

Kadić Ottokár 1906 őszén kezdte meg barlangkutató munkáját a Bükkben. Első teendője a Szinva-völgy akkor ismert barlangjainak bejárása volt. Közel 20 barlang közül a Kecske-lyuk, a Büdös-pest és a Szeleta-barlang tűnt ígéretesnek. November 14-től 20-ig próbaásatásokat végzett a három barlangban, de egyedül a Szeleta-barlangban bukkantak a pleisztocénben itt élt ősember nyomára. Rengeteg barlangi medve csont mellett tűzhely nyomára is bukkantak. A csontokon található törés és kopás nyomokat emberkéztől valónak tulajdonította Kadić, a bemutatott faszénnyomok egyértelművé tették az ősember szeletai előfordulását. Finom kidolgozású eszközökre, szerszámokra találtak, amelyeket a jégkorszakbeli őseink használhattak. Ezek közül is a legismertebbek, a finoman kidolgozott szürke színű, "kalcedonból" készített lándzsahegyek. A számos kőeszközön kívül a legfontosabb eredmény a főfolyosó hátsó részén talált pleisztocén kultúrréteg. A pleisztocén rétegekből végre előkerültek a keresett paleolit kőeszközök, összesen 40 db!

1947-ig a 10 nagyszabású ásatás 12 méter vastag kitöltést harántolt. Az itt talált babérlevél alakú kőeszközök alapján, a hegység más barlangjaira is jellemző eszközkészítő ipart 1953 óta a nemzetközi szakirodalom szeleta kultúrának nevezi.