Nagyboldogasszony Minorita templom
Ismerd meg Miskolc legjelentősebb, Hősök terén magasodó templomát!
A XVIII. században barokk stílusban épült kéttornyú templom a város legnagyobb katolikus temploma. Oltárképe Tiziano Mária mennybemenetelét ábrázoló képének másolata. Egyik mellékoltárán Szent II. János Pál pápa képe látható, bronzkapuja Szent Ferencet és Szent Klárát ábrázolja.
Egy kis történelem:
Amikor 1728-ban Miskolcon megtelepedett a minorita rend, a város vallási összetétele igen sajátos képet mutatott. A településen alig húsz katolikus család élt, de ezek is számkivetettjei voltak a városnak, mert katolikus ember nemcsak a tanácsba nem kerülhetett be, hanem még iparos sem lehetett, mivel nem volt olyan céh, amely tagjai közé fogadta volna őket. A rend célja éppen a római katolikus vallás megerősítése volt. 1729 áprilisában az egri Giovanni Battista Carlone kimérte a templom, a rendház és a kert területét és szeptemberben elhelyezték az alapkövet. A munka az egri püspök hathatós segítségével és az Almássy és Fáy családok adakozásából gyorsan haladt és 1743-ra nagyjából befejeződött a templom építése, bár külsejének-belsejének díszítése, felszerelése és a tornyok felhúzása még néhány évtizedekig eltartott. 1752-ben a rend Miskolcon négyosztályú algimnáziumot is alapított, melyet Mária Terézia 20 év múlva hatosztályúra emelt.
Az 1843. július 19-i tűzben leégett a monostor tetőzete, megolvadtak a harangok, a boltozatok megrokkantak. 1845-re az eredetiek mintájára újjászülettek a tornyok, megerősítették a boltozatokat, helyreállították a homlokzatokat és a tetőzetet.
A jelenleg látható főoltár 1819 augusztusára készült el, mely a pápai nagytemploméval hozható rokonságba. A mostani oltárkép Tiziano Mária mennybemenetelét ábrázoló képének másolata, Sajósy Alajos munkája 1867-ből. Az oldalkápolnákban legelöl klasszicista oltárok állnak, a második sorban lévő Szent Ferenc-oltár azonban egyidős a templommal, 1744-re készült el. Ugyanekkor helyezték el túloldalon a Szent Antal-, a kápolnák harmadik sorában lévő Szent József- és a Szent Erzsébet-oltárt. Ezeknek a képei újak. A szószéket a rend asztalosa, Piringer Ágoston és egy egri szobrász készítette 1758-ban. A pompás padokat az eperjesi minorita rendház asztalosa, Stöcherle József készítette 1754-1766 során.
A templom boltozatai közel kétszáz évig díszítetlenek voltak. A neobarokk stílusú kompozíciókat és díszítőfestést 1928-ban Raksányi Dezső és Korény József készítette. A templom bronzkapuja Tóth Béla alkotása.