Herman Ottó néprajzkutató és természettudós széleskörű tudományos munkásságát, politikai és közéleti tevékenységét mutatja be az egykori nyaralójában berendezett kiállítás. Az első terem a dolgozószobát jeleníti meg, ennek enteriőrjében kaptak helyet a tudós személyes tárgyai, levelei, családi fotói. A második terem természettudományos munkásságát mutatja be, külön kiemelve az ornitológia és a magyarországi pók-fauna kutatását. A tárlat külön foglalkozik Herman Ottó régészeti, valamint a néprajzhoz kötődő tevékenységével. A halászattal kapcsolatos munkásságát egy halászeszközökből álló dioráma jeleníti meg. Érintőképernyős számítógépek segítségével interaktív tárlatlátogatásra is lehetőség nyílik: film, hangfelvétel, madárhangok, kvízjáték színesítik a tárgyi kollekció bemutatását.

Egy kis történelem:

Herman Ottó (1835-1914) számtalan szállal kötődött Miskolchoz és annak környékéhez. A Zólyom megyei Breznóbányán született, de Alsóhámorban töltötte gyermekkorának egy részét. Ide tért vissza 1861-ben katonai szolgálata után, majd 1885-ben is, házasságkötését követően. Testvérei is Miskolcon éltek. A város az 1890-es években képviselőjévé választotta a tudóst. Ebben az időszakban vásárolta meg nyaralója telkét, s élete utolsó másfél évtizedében igen sokat tartózkodott az általa Peleháza, Pelelak néven emlegetett villában. Végakarata szerint - igaz ötven évvel halála után, 1965-ben - hamvait is Felsőhámor temetőjében helyezték örök nyugalomra.

Herman Ottót nem csupán terepismerete, megfigyelései, hanem szakírói tevékenysége is Lillafüredhez és a Pelelakhoz kapcsolja. Részben itt írta nagy pókmonográfiáját, s ugyancsak itt fejezte be nagy összefoglaló munkáját, a Magyar halászat könyvét (1887). A Miskolcon előkerült paleolit régészeti anyag, a Bársony-házi leletek az ő felismerése révén kerültek a tudományos élet vérkeringésébe, megváltoztatva ezzel a korábbi vélekedést Magyarország földjének korai történetéről, kultúrájáról. Folyamatosan foglalkoztatták Herman Ottót a Bükk hegység barlangjai, a bükki falvak életmódja, a Tisza szabályozása, a Tokaj-Hegyalja szőlőkultúráját elpusztító filoxéravész, s még számos más, tudományos probléma.